Aztalustamindenségemet!

Hát igen.... Másfél-kéthét kimaradt. De nem az én hibám! Úgy tele vagyunk programokkal, hogy nincs időm leülni és pötyögni. Ha meg időm van, akkor kedvem nincs. Azért megpróbálok összeszedni néhány értelemes mondatot az elmúlt pár nap eseményeiről. Ööööö...Hol is kezdjem?

Gyalogtúra a városban. A buszos kirándulás után gyalog is bejártuk a várost. Inkább csak az óvárost, de annak minden szegletét. Triin baromi jó idegenvezető, csupa olyan helyre vitt el és olyan történeteket mesélt, amiket csak egy törzsgyökeres tallinni ismer. Mindezt az ő páratlan humorával körítve. :) Legnagyobb élmény számomra az volt, hogy megint megnézhettem az Alekszandr Nyevszkij székesegyházat (továbbiakban Szásá :D). Olyan gyönyörű! Szilárdan elhatároztam, hogy akkor is csinálok egy fotót dugiban. Azért dugiban, mert bennt tilos fényképezni. De gondoltam nem leszek bunkó. Meg sokan is voltak. Nem tervezem, hogy vallást váltok, de egyszer tuti elmegyek egy pravoszláv istentiszteletre! Látnom kell olyat is!

A városnézés után biztos elmentünk valahová, csakhogy nem emlékszem, hogy hová... :s Jaaaa megvan! Kétfelé oszlottunk, mi elmentünk pizzázni, a többiek meg vmi kocsmába.

International Dinner. Na az sem volt semmi. Úgy kezdődött, hogy megbeszéltük a fiúkkal, hogy 12:00kor elmegyünk a boltba, bevásárolunk, majd neki is állunk főzni. Én direkt felkeltem 10:30kor, tudván, hogy nekem minimum másfél óra kell, hogy elkészüljek. Pontban délre készen is lettem. Ádám pizsiben, Attila úton a városból...Oké. Volt vagy fél 2, mire elindultunk. Mit is főzzünk? Ezen agyaltunk egy hétig. Végül kiötlöttük, hogy legyen kőrözött és pörkölt. Természetesen nokedlivel szerettük volna, de nokedliszaggató hiányában maradt a főttkrumpli. A főzés komolyan mondom, kabaréba illő volt. A fiúk nem tudnak főzni. Tehát én dirigáltam. De egy szavam sem lehet, mindent megcsináltak! Aztán a konyha. Se edények, se evőeszközök, semmi. Kb annyi felszerelés van az itteni konyhában is, mint a Jakabhegyen :) Úgyhogy összeszedtük amink van: egy darab közepes méretű lábos, két kiskés, egy kiskanál, egy kistányér, egy műanyagtálca, két műanyag éthordó. Közben történt egy kis baleset a sóval. Akartam kibontani, erre éppen hogy hozzáértem, az egész zacskó az ölemben landolt. Van egy nagyon vicces kép, én fél lábon állok, a só a felhúzott lábamon, Attila pedig tartja alám a szatyrot, hogy oda folyhasson a só. Akkor annyira nem volt vicces, de utána sokat nevettünk rajta. Hat órakor indultunk volna a klubhelyiségbe, ahol az estet tartottuk. Indultunk volna, csakhogy nekünk akkor még főtt a pörkölt. Kaptam 20 (!) percet, hogy lezuhanyozzak, átöltözzek, elkészüljek.

Miután mindenki elrendezte a kis asztalkáját, sorban bemutattuk, mit is készítettünk. Aztán jött a hidegzuhany: el kellett énekelnünk a Himnuszt. Minden országnak a sajátját. A miénk volt a legszebb :) Nem elfogultságból, de tényleg ez volt az egyetlen lassú, szomorú hangvételű és mindenki nagyon meghatódott.

Ééééés aztán elkezdtünk enni!!!! :) A menüt készítette: Finnország, Németország, Olaszország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Spanyolország, Magyarország. Nagyon finom volt minden! A kőrözött nagyon jól fogyott, a pörkölt kevésbé, bár mindenkinek nagyon ízlett. Az a helyzet, hogy ez volt az egyetlen főtt étel, mindenki csak kis falatkákat készített. Meg hát ezek nincsenek hozzászokva a jóóó kis magyaros kajákhoz.

Evés után ismét Kaisa és Triin vették át az irányítást: észt dalokat énekeltünk, amiket hangszerekkel kísértünk (én ujjcintányérral nyomtam :D) népi játékokat játszottunk, aztán hazamentünk. Nagyon emlékezetes este volt! Nagyon jól szórakoztunk, egy csomót nevettünk.

Eesti keele tund. Az észt órákat továbbra is nagyon szeretem. Katrin gyakran hoz nekünk filmeket Észtország történelméről. Legutóbb az Éneklő Forradalom c. filmet néztük. Közben azon gondolkodtam, hogy mi, magyarok igazán példát vehetnénk az észtekről. Akkora bennük az összetartás! Egyáltalán nincs olyan széthúzás, mint nálunk. Ajánlom mindenkinek a filmet! Akkor megértitek, miről is beszélek.

Taxi. Amikor bemegyünk este a városba, rendszerint taxival járunk haza, mert az utolsó busz 23:50kor elmegy. A taxisofőrök 99%-a orosz, ezért én szoktam velük társalogni. :D Csípem őket! Ők is engem. :) Legutóbb épp az oroszok nemzeti hőse, Dima Bilan szólt a rádióban. Gondoltam bevágódok, és megkérdeztem, hogy ez milyen zene? Csak nem Dima Bilan? Erre a sofőr megörült, hogy deee deeee! Honnan ismerem? 2 euró kedvezmény lett a vége. :) Úgyhogy eldöntöttem, hogy ez lesz a "taxizós dumám". Aztán vagy bejön, vagy nem.

Jégkori és Erasmus meet&mix party. Meseország közepén az Harju utcában kialakítottak egy jégpályát. Elmentünk mi is kicsit csúszkálni. Nagyon szuper volt! Bár esett az eső. Majdnem két órát koriztunk. Utána mentünk az Erasmus partyra. Valami Harley Dawidson-os klubban volt. Természetesen az is evéssel kezdődött. Aztán játszottunk kicsit: mindenki kapott egy nevet és meg kellett találni a párunkat. A lányok fiú, a fiúk lány nevet. Én Rómeó voltam. Júlia meg egy skót srác, aki építésznek tanul. Miután egymásra találtunk, jelentkezni kellett a szervezőnél, aki ajándékba egy kis erasmusos kitűzőt adott. Júliám drágám elég introvertált személyiség volt, ezt a két mondatot is alig bírtam kihúzni belőle, pedig a játék lényege az volt, hogy ismerkedjünk. Aztán meg oda akarta adni a kitűzőjét, mivel ő ilyet nem hord...Mondom én sem, ez egy kis emlék. Aztán egymásra néztünk és szavak nélkül is arra a megegyezésre jutottunk, hogy ő jobbra én balra. A második játék bingo volt, kaptunk egy papírt, amire állítások voltak felírva: fél a pókoktól, szőke, skorpió, dolgozott már bárban, szingli, a TLU-n fog tanulni, szexinek tartja a tetoválást, szereti az olivát, stb. Olyan embert kellett találni, akire valamelyik állítás igaz. Ez is ismerkedős játék volt. Aztán le kellett adni. Én adtam le harmadikként! A jutalmam pedig egy tábla Kalev csoki volt :D

Rendőr- és testőrképző iskola. Oda is ellátogattunk. Egy egész délutánt töltöttunk az akadémián. Tallinntól 20 km-re, Muraste-ben található. Megnéztük az iskolát, a kutyakiképzőt, ebédeltünk, lőttünk, szovjet helikpoterben játszottunk felszállósdit meg kiugrósdit :)

Riigikogu. Vagyis Parlament. Ott voltunk ma. Én már immár másodjára és feltehetően nem utoljára. Legutóbb vagy 2 órát töltöttünk ott, ma meg fél óra alatt lerendeztek minket.

Képeket majd később!