Az a helyzet, hogy a újévi lelkesedésem kicsit alább hagyott. Vagyis inkább megszűnt létezni. Átvette a helyét a bizonytalanság, teljes kétségbeesés. Így élem a mindennapjaimat közel fél éve. Nap mint nap kérdések százai kavarognak a fejemben, amikre nem találok/kapok választ, ami pedig már őrületbe kerget. Akármerre indulok, mindig csak falakba ütközök és közben rájövök, hogy csakiscsak egy valakire számíthatok, MAGAMRA. És amikor kezdem azt érezni, hogy oké, talán minden renden, ennél rosszabb már úgysem jöhet, akkor ahogy Szilvi mondaná: "mindig szarik a kutya valamit." Szóval üdv a kegyetlen, undorító valóságban, ahol mindenkinek csak akkor és addig kellesz, amíg azt teszed, ami másoknak tetszik, vagy amíg hasznuk van belőled. Hát legyen, ha mások megtehetik ezt velem, akkor én is vastag bőrt növesztek az arcomra és ezentúl csak azt nézem, ami nekem jó. De tudjátok mit, inkább leszek egyedül, mint a kisujjam, de nem adom fel az egyéniségemet, nézeteimet, terveimet, nem olvadok bele a tömegbe. Mert én igenis egyedi vagyok. Akinek ez nem tetszik, így járt. LEHÁÁÁÁÁÁNYOM! :D Viszont ezekben a legrosszabb az, hogy rengetek düh és harag gyülemlett fel bennem és nem tudom hogy kiadni magamból. Belülről emészt. :( Nyavalyognék még, mert lenne miről, de inkább előre tekintek, mert mintha már halvány fényt látnék az alagút végén......
Na, pár szóban összegezzük a január óta történteket. Befejeztem az egyetemet. Úúúúúúr Isten, kimondani is hihetetlen. Pontosabban jövő héten lesz az utolsó vizsgám, viszont nem idén államvizsgázom. Van egy évem felkészülni rá és megírni a fantasztikus szakdolgozatomat a mégfantasztikusabb szábirátyelnije csiszlítyelnije, azaz gyűjtő számnevek témában. Alig várom... -.- Mindegy, legalább egy életre megtanulom őket. :) Terveim közt szerepel egy moszkvai félév is.
Hamarosan pedig hónapokig tartó szenvedés után az élet megint olyan helyre sodort, ahová nem gondoltam volna. Már elfogadtam és izgatottan várom. Innentől nyitott szívvel fogadok mindent, mert az egyetlen dolog, amit megtanultam, hogy mindig az lesz a végzetem, ami ellen a legjobban tiltakozok. :)
Szóval, röviden ennyi. Folyt. köv. hamarosan.
Depresszió ellen itt az elmaradhatatlan zeneeeeee. Persze, hogy orosz ;)
Ééééés mivel ez itt a reklám helye, kérlek látogass el a honlapomra, majd ha elnyerte tetszésed, nyomj egy lájkot! Köszi Puszi. :)
www.arabis.hu
Kittus
